Bár a részvénypiacok összességében jó évet zártak tavaly, nem voltunk híján a rázós időszakoknak. Különösen igaz ez a kötvénypiacokra, ahol egy sokkal turbulensebb év van mögöttünk. Ennek ellenére nem panaszkodhatnak azok, akik szorgosan gyűjtögetnek a nyugdíjas éveikre: az önkéntes- és a magán-nyugdíjpénztári portfóliók között nem egy végzett 20% feletti teljesítménnyel 2024-ben, a legtöbb portfólió bőven 10% felett zárt. Kérdés, hogy a jó hozamok meghozzák-e végre a kedvet a nyugdíjcélú megtakarításokhoz, illetve elég lesz-e ahhoz, hogy kétszer is meggondolják az önkéntes nyugdíjpénztári tagok, megéri-e a nyugdíjpénzeket lakáscélra felhasználni.
Közzétették a tegnap esti Magyar Közlönyben, pontosan hogyan fog kinézni az a levél, amelyet az önkéntes nyugdíjpénztáraknak kötelezően ki kell küldeniük (minimum kétszer) a tagok felé. Ennek célja, hogy tájékoztassák a nyugdíjra gyűjtőket, mennyi megtakarítást tudnak felhasználni lakáscélra, összhangban a kormány döntésével.
A nyugdíjmegtakarítások értéke jelentősen növekedett, és Magyarország sem maradt ki a sorból: a nyugdíjvagyon tavaly közel 20%-kal nőtt, ezzel az OECD TOP10 országa közé kerültünk. Csakhogy a sereghajtók között vagyunk, ha a GDP arányában elérhető nyugdíjpénzeket állítjuk sorrendbe. Az OECD friss jelentése kiemeli: van egy alternatív lehetőség a nyugdíjpénzek kipótlására időskorban, ez lehetőséget adhat a nyugdíjasoknak az ingatlanjuk értékének felhasználására anélkül, hogy el kellene adniuk azt. Vagyis az OECD javaslata éppen ellentétes azzal, amit a magyar kormány tesz: előbbi a lakást tenné elérhetővé nyugdíjcélra, míg utóbbi a nyugdíjpénzeket lakáscélra. A nemzetközi szervezet javaslata lenne vajon a megoldás a nyugdíjkatasztrófára?
Az ausztrál szenátus elfogadta azt a törvényt, amely megreformálná a nemzet 4100 milliárd ausztrál dollár (mintegy 2700 milliárd dollár) értékű nyugdíjrendszerének célkitűzéseit, miközben vita alakult ki arról, hogy az első lakásvásárlóknak lehetővé kell-e tenni a megtakarításokhoz való korai hozzáférést – írja a Bloomberg. Magyarországon erről már nincs vita, a kormány bejelentése szerint a nyugdíjra félretett pénzek akár egésze is felhasználható lesz jövőre lakáscélra.
Két fordulat is volt a ma megjelent pénztári statisztikák sorai között: egyrészről az önkéntes pénztáraknál hosszú idő után nőtt a taglétszám, másrészről búcsúznunk kell az eddigi magán-nyugdíjpénztári adatközlésektől. Az önkéntes kasszáknál a befizetések is jól haladtak, de kérdés, mit hoz az év utolsó három hónapja most, hogy már azt is tudjuk, csak a szeptember végéig meglévő nyugdíjpénztári megtakarítás használható fel lakáscélra. Ebből egy nagy év végi hajrá és egy nagy koppanás is lehet a szektornak.
Kiadta új nyugdíjrangsorát a Natixis. A jelentés szerint nem dőlhetünk hátra, ha a saját nyugdíjbiztonságunkról van szó; négy nagy kockázatot is azonosítanak, amelyek kihatással lehetnek a nyugdíjas évekre és a megélhetésre. Kiderül az is, Magyarország hányadik helyen végzett a globális listán.
Rég várt pozitív fordulatot hozott a július-szeptemberi időszak az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszámában, amivel párhuzamosan folytatódott az egészségpénztári tagság gyarapodása is. Szintén fontos eredmény, hogy az öngondoskodók eddig egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget nyugdíj- és egészségügyi célra, mint az idén - közölte a Pénztárszövetség.
Hollandia megőrizte a világ legjobb nyugdíjrendszerének címét egy nemzetközi indexben, amely arra figyelmeztet, hogy világszerte túl sokan mennek nyugdíjba anélkül, hogy elegendő útmutatást kapnának arról, hogyan tegyék megtakarításaikat tartósan fenntarthatóvá. Kifejtik azt is, hogy az országoknak rugalmasabb megközelítést kell alkalmazniuk a nyugdíjba vonulással kapcsolatban, ahelyett, hogy meghatározott életkort határoznának meg a munka abbahagyására.
Idén lett tíz éve, hogy elindultak az adójóváírás ígéretével értékesített nyugdíjbiztosítások Magyarországon. Egy évtized alatt félmillióan kötöttek maguknak ilyen szerződést, és tették a nyugdíjbiztosításokat a magyar öngondoskodási piac egyetlen, azóta is töretlenül bővülő szegmensévé. Jó hír, hogy végül a lakáscélú feltörés lehetővé tételére vonatkozó kormányzati tervekből is kihagyták a terméket, így szabadon növekedhet tovább. Röviden bemutatjuk, hová fejlődött mára a piac, és mi is a pontos igazság az értékesítők egyik kedvenc ügyfélcsalija, a 20%-os hozamígéret mögött.
Az összességében még mindig pozitív piaci hangulat a nyugdíjpénztárak jó teljesítményét is megalapozta: az év első kilenc hónapjában több pénztári portfólió is bőven 10% feletti hozamot mutatott fel a tagjainak. A legjobb teljesítményeket a kockázatvállalóbb portfóliókkal lehetett elérni. Mutatjuk a listát.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy milyen hatása lehet az önkéntes nyugdíjpénztárakra, valamint általánosságban a hosszú távú megtakarítási hajlandóságra, ha a kormány az ingatlanpiacba kezdene átcsatornázni nyugdíjcélú megtakarításokat. Vendégünk volt Farkas András nyugdíjszakértő. A második részben az automatizálás és a mesterséges intelligencia agráriumban betöltött szerepéről kérdeztük Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét.
Évek óta nem látott érdeklődés övezi a hosszú távú megtakarítási formákat itthon, az MNB statisztikái szerint a TBSZ- és NYESZ-számlák száma és a rajtuk lévő megtakarítás is meglódult. Mindez pont egy olyan időszakban, amikor a kormány épp a hosszú távú megtakarítások egy részét csatornázná át az ingatlanpiacra. Gyűjtésünkből kiderül, hogy egy magyar befektető átlagosan 26 millió forintot tart TBSZ-en, NYESZ-en pedig 3 millió forintot. Előbbit megmagyarázza, hogy több mint 1300 magyar tart 100 millió forintnál is többet TBSZ-számlákon.
Aki időben elkezd gondoskodni önmagáról, az évek során olyan nagyságú összeget halmozhat fel, ami biztosíthatja az időskori megélhetését. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy olvasóink az állami nyugdíjat milyen egyéb megtakarításokkal tervezik kiegészíteni, hogy ugyanazt az életszínvonalat fenn tudják tartani, mint az aktív éveikben.
A Bankmonitor friss közvélemény-kutatása szerint a megtakarítók 14%-a élne a lehetőséggel, ha megvalósulna a Nemzetgazdasági Minisztérium elképzelése a nyugdíj-megtakarítások lakáscélú felhasználhatóságáról. Az 1000 fő részvételével készült felmérés alapján akár 300 milliárd forint is elmozdulhat az ingatlanpiac felé, és konzervatív becsléssel is 7-10 ezer ingatlanpiaci adásvételhez járulhatnak hozzá az adómentesség útján felszabadított megtakarítások.
Aki időben elkezd gondoskodni önmagáról, az évek során olyan nagyságú összeget halmozhat fel, ami biztosíthatja az időskori megélhetését. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy olvasóink az állami nyugdíjat milyen egyéb megtakarításokkal tervezik kiegészíteni, hogy ugyanazt az életszínvonalat fenn tudják tartani, mint az aktív éveikben.
Nem volt olyan a legnagyobb önkéntes- és magán-nyugdíjpénztári portfóliók között, amelyeknek ne nőtt volna a kezelt vagyona tavaly az MNB Aranykönyv friss számai szerint, ami leginkább a részvény- és tőkepiacok jó teljesítményének tudható be. Nem meglepő módon a pénztári hozamok rég nem látott magasságokba szöktek, csak úgy röpködtek a 20% feletti teljesítmények. Mindeközben a taglétszám mindkét pénztártípusnál csökken, és különösen aggasztó, hogy egyre kevesebb fiatal választja az öngondoskodásnak ezt a formáját. Erről a témáról bővebben is szó lesz a jövő heti Future of Finance konferenciánkon.
Az ehhez szükséges megállapodásokat már részben meg is kötötte a kormány.
A következő két hétben újabb egyeztetés jöhet a háború lezárásáról.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Ankara szerepvállalásáról nyilatkozott.
A magyar közlekedéstörténet legnagyobb szállítmánya 750 tonnát nyom.
Tíz év alatt az internetes oldalak 40 százaléka tűnt el.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
